Számos tagállam felőli nyomásra reagálva szerda reggel hivatalosan is bejelentette Ursula von der Leyen, az Európai Bozottság elnöke az Európai Parlament előtt tartott beszédében, hogy átmeneti gázársapkára tesz javaslatot, amely addig lenne hatályban, amíg az EU ki nem dolgoz egy új gázpiaci indexet. A hírre első reakcióra ütöttek egyet a forinton, mert a javaslat a magyar gázellátás biztonságára is kihathat a piaci félelmek szerint.
A büntetőeljárási törvényt 136 igen szavazattal, 7 ellenvoks és 14 tartózkodó szavazat mellett az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében módosított a Ház azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló felételrendszer alapján.
Miután négy témában megszületett a politikai konszenzus az energiaügyi miniszterek mai brüsszeli ülésén, élő Facebook-videóban foglalta össze a fejleményeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Négy területen fontos áram- és gázpiaci beavatkozásokról döntöttek ma az uniós energiaügyi miniszerek Brüsszelben egy újabb rendkívüli ülésen, amely egyúttal alkalmat adott arra is, hogy a megosztó témában, a gázár sapka kérdésében kifejtsék álláspontjukat. Ezt meghallgatva az Európai Bizottság jövő kedden várhatóan előáll majd a végleges gázár sapka javaslatával, hogy aztán arról jövő pénteken az állam- és kormányfők dönteni tudjanak Prágában.
A The Business Booster konferencia második napján is folytatódtak az előadások, illetve a fenntarthatósághoz, az új technológiához, a digitalizációhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetések és a startuppok bemutatkozói. Ezeken túl az Európai Bizottság fókuszpontjait is megismerhették a résztvevők. Az biztos, hogy a zöldenergia-piac keresleti és kínálati oldalának összeegyeztetésén most sok múlik, de az akkumulátorgyártó kapacitások növelése és a zöld innovációk is hozzátesznek az energiaátmenet gyorsításához. Az EIT InnoEnergy által szervezett kétnapos találkozó legfontosabb momentumairól a Portfolio Lisszabonból, a helyszínről készít összefoglalót.
Az Európai Bizottságnak (EB) való megfelelés érdekében fogadott el módosításokat az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága a kondicionalitási eljárás keretében benyújtott törvényjavaslatokhoz a csütörtöki ülésén.
Az Európai Bizottság jogi eljárást indít Málta ellen az úgynevezett arany útlevél programja miatt, amely lehetővé teszi a tehetős külföldiek számára, hogy mintegy 1 millió eurós befektetésért cserébe állampolgárságot vásároljanak – számol be a Bizottság döntéséről a Reuters.
Számos acél-, szépségápolási- és higiéniai termék importját, így például a WC-papír behozatalt, is megtiltaná Oroszországból az a nyolcadik szankciós csomag, amelyet tegnap mutatott be az Európai Bizottság elnöke és a konkrét szövegbe betekintést nyert a Politico. Az exportoldalon például a chipek és repülőgépek kivitelét tiltanák meg, illetve mintegy 30 magánszemélyt is rátennének a szankciós listára. A lap ma reggeli hírlevele azt is megjegyzi, hogy a magyar kormány álláspontja továbbra sem változott: nem engedi szankciós listára venni Kirill-pátriárkát.
Egy szélesebb körű, a vezetékes és a cseppfolyósított gázimportra is rátett (tőzsdei) ársapkának kedvezőtlen hatásai lehetnek az uniós ellátásbiztonságra, mert nem biztos, hogy minden szállító érdekelt lesz gázt küldeni Európába – figyelmeztet az Európai Bizottság abban az anyagban, amelyet szerdán készített el és amelybe a Reuters is betekintést nyert.
Oroszország eszkalálta a katonai konfliktust Ukrajna területén és álnépszavazásokat rendezett négy kelet-ukrajnai térségben, így a jogsértő területfoglalásokra és atommal fenyegetésre válaszul ma az Európai Bizottság sorrendben a nyolcadik olyan szankciós csomagot jelentette be, amely fájdalmas lesz Oroszországnak – vezette fel szerda délutáni nyilatkozatát Ursula von der Leyen.
A parlament megválasztandó elnökeiről, valamint a közös kormány felállításáról egyeztetett Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke szövetségesével, Antonio Tajanival, a Hajrá Olaszország (FI) alelnökével - közölte az FdI kedd délután.
„Nincsen B-terv, az Európai Bizottsággal való megállapodás A Terv, és ezt meg is fogjuk valósítani” – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Navracsics Tibor. Az uniós források felhasználásáért felelős miniszter rámutatott, hogy Orbán Viktor kormányfőnek az Európai Bizottsággal folytatott eredményes tárgyalásoktól függetlenül „mindig gondolkodnia kell alternatívákban” és megjegyezte, hogy múlt heti brüsszeli tárgyalásain azt érzékelte: elégedett a Bizottság képviselője a magyar Integritás Hatósággal és a Korrupcióellenes Munkacsoporttal kapcsolatos tervekkel. Azt is elismerte azonban, hogy „jórészt a sajtóból értesültünk arról, hogy az újjáépítési alapról szóló tárgyalásoknál az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos kérdéseket is fel kívánják vetni” és elárulta azt is, hogy egyelőre hiába kérték a teljesítendő feltételek listáját, ugyanis nincs még meg a mandátuma az erről tárgyaló brüsszeli stábnak.
Amennyiben a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe - mondta az igazságügyi miniszter az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges, az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatok parlamenti vitájában, hétfőn este.
Nem kívánta kommentálni az Európai Bizottság azt, hogy a magyar kormány konzultációt kíván indítani az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciókról. Eric Mamer szóvivő kiemelte, hogy az uniós szankciókkal kapcsolatos eljárásnak világos jogi keretei vannak, melyekben sehol sem szerepel az, hogy bármiféle referendumra szükség lenne - írja a hvg.
Semmi sem tiltja, hogy egy légitársaság beépítse a jegyárba a különadót, a helyi fogyasztóvédelem csakis azt vizsgálhatja, megfelelően lettek-e erről tájékoztatva az utasok - írja a HVG.
Az Európai Bizottság (EB) mesterkélt érvekkel támasztja alá a jogállamisági feltételrendszer alkalmazását Magyarországgal szemben, Brüsszel valódi célja a magyar kormány leváltása - jelentette ki Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes egy kedden megjelent interjúban.
Nagyon erőteljes személyi függetlenségi garanciákat és széleskörű jogkört vállalt be a kormány az új Integritás Hatóság november 19-ig történő felállítása kapcsán, amely kulcsfontosságú szerv lesz az uniós pénzek kiszabadításához és majdani itthoni felhasználásához – derült ki egy friss brüsszeli dokumentumból. Az anyag számos olyan részletet feltár, amelyeket itthon még nem jelentett be a kormány, de közben már írásban vállalta az Európai Bizottság felé a végrehajtásukat a jogállamisági eljárás lezárása érdekében. Kiderült például, hogy az utolsó pillanatban felajánlotta a kormány: november 1-ig jócskán kibővíti a vagyonnyilatkozati rendszer személyi és tárgyi hatályát, és a leadott anyagok érdemi vizsgálatát szintén az Integritás Hatóság végzi majd, illetve ha az általa elérhető adatbázisok alapján gyanúja keletkezik, akkor vagyonosodási vizsgálatot is indíthat. Mostantól a politikai felsővezetőknek és az országgyűlési képviselőknek, sőt a velük közös háztartásban élő hozzátartozóknak is vagyonnyilatkozatot kell leadniuk, és már nemcsak a jövedelmi, hanem a tényleges vagyoni helyzetet is kötelezően be kell mutatniuk, amelyet egy digitális adatbázisban bárki böngészhet is majd ingyenesen.
Magyarországtól eddig sem vontak meg semmilyen forrást, az Európai Bizottság vasárnapi, a jogállamisági eljárás keretében hozott döntése értelmében sem áll fent ennek a veszélye - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter Brüsszelben kedden. Varga Judit arról is beszélt, hogy mit gondol a magyar kormány az uniós szavazások egyhangúságának kérdéséről.
Legalább öt nagyobb EU-tagállam támogatja annak a speciális szabálynak az alkalmazását, hogy bizonyos kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, így például az Oroszország elleni szankciók kapcsán, térjenek át a tagállamok az egyhangúról a minősített többségű szavazásra és erről már a mai Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) ülésén is tárgyalni fognak, a német Európa-ügyi miniszter pedig nagyon bizakodó abban, hogy egy-egy tagállam vétója nem tudja majd a jövőben megakadályozni az ilyen ügyeket – derül ki a Politico kedd reggeli hírleveléből. A téma és annak időzítése azért rendkívül érdekes, mert az ÁÜT-höz tartozik a magyar jogállamisági eljárás és abban a vasárnapi európai bizottsági szankciós javaslat után most pont rá vagyunk utalva a nagy tagállamok jóindulatára, hogy ne egy, hanem csak három hónap múlva szavazzanak (szintén minősített többséggel) a magyar pénzfelfüggesztési témában, hogy addig az itthoni jogszabályi változtatásokat végre tudjuk hajtani.